Mesélne pár szót a kerülethez való kötődéséről?
A 11. kerületben nőttem fel. 1988-ban költöztem ide a szüleimmel, azóta lakom Budafokon, idestova 34 éve. Nagyon megszerettem ezt a kerületet, mivel az a szlogen, hogy “kisváros a nagyvárosban”, tényleg rendkívüli módon illik rá. Szeretem azt, hogy egy kicsit falusias, kisvárosi körülmények között élek, mégis a főváros részeként, Budapest minden előnyével együtt.
Budafok melyik részén él és mivel foglalkozik?
Rózsavölgyben élek egy többgenerációs családi házban. 1995-ben megvásároltam a völgy közepében lévő, ma Tescoként üzemelő ingatlant, amit 1995-től CBA-ként üzemeltettünk a családommal. Ennek köszönhetően személyes kapcsolatba kerültem Rózsavölgy lakosaival. Ezt a üzletet 16 évig vezettem, mielőtt bérbe adtam a Tesco-nak, de én azt gondolom, hogy abban az időben a rózsavölgyi lakosság 80% százalékát ismertem, hisz a többségük rendszeres vásárlónk volt.
Hogyan és mikor lett vállalkozó?
1991-ben leszereltem a katonaságtól, azonnal vállalkozásba kezdtem. Nem dolgoztam soha semmilyen cégnél, nem voltam alkalmazotti viszonyban sehol.
Egy csomagküldő szolgálatot hoztam létre megelőzve a koromat, ami akkorára nőtt, hogy 50 dolgozónak adtam munkát és az országban nyolc telephellyel is rendelkezett a cégem.
Ebben az időszakban a piac sajnos még nem fogadta be a magán csomagküldő vállalkozásokat. A Posta volt az egyetlen, amely csomagküldéssel foglalkozott. Ezt a vállalkozást 1995-ben fejeztem be, és mentem át a kereskedelembe, akkor vásároltam meg a már említett üzletet.
A csomagküldés, mint szolgáltatás az 1997-98 as időszakban indult el igazán a magáncégeknél. Tehát én ezért mindig azt mondom, hogy megelőztem a koromat, de sajnos nem tudtam egyszerűen piacot találni, mivel minden cég, akit felkerestem, azzal hárított el, hogy “mi a postával szállítunk”. De nem panaszkodom, mert ez az időszak alapozta meg a későbbi életem biztonságát.
A kereskedelem mellett más tevékenységgel is foglalkozott?
A kereskedelem mellett még 2006-ban az építőiparban kezdtem el tevékenykedni.
Ez is érdekes történet, úgy kezdődött, hogy az üzletemet építettem át. Két szakemberrel végeztettem el ezt a munkát. Egy nyáron keresztül tartott a felújítás, és többen odajöttek, hogy ilyen- olyan munka lenne náluk, tudnánk e vállalni? Akkor döbbentem rá, hogy mekkora igény van az építőipari munkákra. Ekkor belevágtam az építőiparba. Volt olyan időszak, hogy 25 fő munkavállalót foglalkoztattam. A megbízhatóságomnak hála a legnagyobb megrendelőm Katolikus Egyház lett, és így az országban több egyházi épületet építettünk vagy újítottunk fel. Budafokon az Isten Ige Társaság altemplomának én voltam a kivitelezője.
Nagyon szép munka, büszke is vagyok rá.
Ebből jött egy nagy lehetőség, felkértek 2008-ban, hogy Szerbiában alapítsak céget, ahol huszonkét alkalmazottal szintén templomokat újítottunk fel, illetve építettünk újakat. A legnagyobb sikeremnek, és szakmai csúcsomnak tartom, a Fehértemplom, felújítását Bela Crkva nevezetű helységben. Ez egy Mária Terézia idejében épült templom, melynek teljes külső, belső, és tető felújítását jelentette. A teljes beruházást az Egyesült Államok finanszírozta. 2012-ben cégemet eladtam, mivel a rengeteg utazást már nem tudtam tovább vállalni a családom miatt.
Mióta tölti be az Ipartestület elnöki pozícióját?
Én 2006-ben léptem be az Ipartestületbe és 2009-ben választottak meg elnöknek. Már a belépésem pillanatában fantáziát láttam a rendezvényteremben, és van is bennem egy pici rajongás a rendezvényszervezés iránt, ami azóta töretlen.
Mesélne pár szót az ipartestületi elnökségéről, feladatairól?
Az elmúlt 13 évemet inkább 3 részre bontanám. Az első időszakban az volt a feladatunk, az elnökségnek és nekem, hogy a nyakunkon maradt tízmilliós tartozást mihamarabb rendezni tudjuk. Ott lebegett felettünk Demoklész kardja, mert olyan szintre jutott a tartozás, hogy végrehajtás alá került az épület. Ezt kölcsönökkel ugyan, de sikerült rendeznünk. Amikor ezen túl voltunk, jött a második etap. Próbáltunk életet vinni az Ipartestület épületébe, de a házunk annyira korszerűtlen és omladozó volt, hogy esélytelennek tűnt, hogy itt bármi nagyot is tudjunk álmodni. Ez egy vegetációs időszak volt. Egyszerűen nem tudtunk mihez nyúlni, hogy ez a helyzet megoldódjon. Csak toldozgattuk, foltozgattuk az épületet, hogy minden rendben legyen, de nem ez volt a legjobb megoldás. Ez lenne a középső időszak.
A harmadik időszak pedig 2019-től kezdődik, amikor is sikerült az önkormányzattal mindkettőnk és a kerület számára is előnyös szerződést kötni, amivel tulajdonképpen egy új lendületet kapott az Ipartestület, megújult a székház, ennek épp most van a második üteme. Most már egyre több, jobb és színvonalasabb programot tudunk szervezni. Természetesen ehhez kapunk önkormányzati támogatásokat is, bizonyos feladatok átvállalása miatt.
Hogyan profitálhat egy kerületi iparos a megújult székházzal?
Én azt gondolom, hogy nagyon megváltozott az, ami miatt ez a szervezet az 1930-as években létrejött. Akkor ez volt a módja a személyes találkozásoknak. Nem volt telefon, nem volt internet, nem volt weboldal, nem volt semmi, ahol ezek az emberek tarthatták volna kapcsolatot, akár szakmailag, akár barátilag. Erre szolgáltak a civil egyesületek, így az Ipartestület is. Elérhetővé tette és összefogta a helyi iparosokat, és helyet biztosított találkozóknak. Ez mára megváltozott.
Tulajdonképpen elveszítette az Ipartestület ezt a funkcióját, mivel az internet megjelenésével, mindenhol lehet tájékozódni, kapcsolatot építeni, kapcsolatban lenni, így ehhez nekünk is igazodnunk kellett.
Ezen dolgozunk a weboldalon, illetve a Facebook oldalon való megjelenésünkkel, és a programjainkkal. Most már nem az a fő célunk, hogy idehívjuk az embereket egy fix időpontban és előadást tartsunk, hanem az, hogy videós előadásokat készítsünk vállalkozásokat érintő témákban és ezeket a felvételeket megnézhetik, amikor idejük engedi. Persze szervezünk olyan rendezvényeket, eseményeket is, amin a személyes részvételre helyeződik a fő hangsúly, mivel semmi nem pótolja az emberi kapcsolatokat és erősíti a lokálpatriotizmust.
Egy újfajta életérzést, mindenki számára nyitott közösségi teret szeretnék az Ipartestületben megvalósítani, úgy, hogy azért mégis a vállalkozók lennének a középpontban.
30 éve sikeres vállalkozó. Milyen tanácsokat adna egy kezdő, akár egyéni vállalkozónak vagy már egy növekedésben lévő szervezetnek?
Mi határozza meg ki a sikeres vállalkozó? Nekem a vállalkozás a családom anyagi biztonságának legfontosabb pillére. Tudom a megfelelő helyen kezelni. Az én cégem 1991 óta működik. Engem meg lehet találni, a telefonszámom 1994 óta változatlan.
Sajnos nagyon sok olyat látok, hallok meg tapasztalok, hogy évente dobálják a cégeket, mert különböző manipulatív tevékenységeket folytatnak, különböző visszaéléseket követnek el. Én erre büszke vagyok, hogy az én cégem 31 éves és folyamatosan ott van a piacon, jelen van, nekem nincs takargatnivalóm.
Mi a siker? Mindenkinek más a siker.
Nekem az volt a siker, hogy három gyermeket neveltem fel. Nekem az volt a siker, hogy meg tudjak nekik mindent adni. Elő tudjak teremteni minden olyan anyagi feltételt, ami arra kellett, hogy az ő taníttatásukat és az ő életüket tudjam egyengetni. Én nem vágytam többre, nem akartam, hogy gigacégem legyen, mert azt gondolom, hogy nem ez a legfontosabb.
Nagyon sok olyan sikeres vállalkozót ismerek, akinek rengeteg az irigye, mert csoda autóval közlekednek, „palotában” laknak, de egy pohár bor mellett arról mesélnek, hogy a saját vállalkozásuk rabszolgái. Rabságba tették önmagukat, és naponta tíz-tizenkét órákat dolgoznak még hétvégén is, csak azért, hogy a rendszerük fennmaradjon.
Ezt kívülről látva, nekem nagyon nem tetszik, de hát mindenki úgy éli az életét, meg a vállalkozását ahogy felépítette.
Ide nem szeretnék jutni sosem, nekem a szabadságom, a gyerekekkel töltött időm sokkal többet ér.
Az lenne az én tanácsom minden kezdő vállalkozónak, hogy találja meg az egyensúlyt a munka és a magánélet között.
Mesélne pár szót a személyes és céges terveiről?
A magánéletemben egyértelműen nekem még mindig ugyanaz, segíteni három gyerekem, amíg befejezik az egyetemet, hogy utána el tudják indítani saját életüket és ezt majd sok sok unokával hálálják meg. Ez a legfontosabb.
Eljutottam oda, hogy már több időm van magamra. Szeretnék sokat utazni. Mindig is nagy vágyam volt az utazás, van bőven úticél a bakancslistámon.
Nekem már nincsenek nagy vállalkozással kapcsolatos terveim. Sok mindenbe belevágtam, kipróbáltam, voltak bőven sikereim, kudarcaim, elég volt. Adjon egy stabil biztonságot, ez bőven elég.
Az energiámat én inkább a civil életre, a közösségformálásra szeretném fordítani, valamint kezdő kerületi vállalkozók felkarolására, minél több bemutatkozási lehetőséget biztosítani számukra.
Időtlen-idők óta tagja vagyok a Rózsavölgyi Egyesületnek, akiket rendszeresen támogatok anyagilag a lehetőségeim szerint, mert egyszerűen a közösségépítés nálam nagyon fontos.
Szeretném az Ipartestületet olyan helyzetbe hozni, hogy a kerületben egy meghatározó civil szervezet legyen, amit mindenki ismer, mindenki tudja, hogy hol van és bármikor felkeresheti, ha bármilyen problémája, gondja van.
Arról nem beszélve, hogy az épületnek a felújításból adódó állapota annyira megváltozott pozitív irányba, hogy szeretnénk egy olyan közösségi teret létrehozni, ahová csak egyszerűen eljönnek, mert olyan szép a kertünk, ahol le lehet ülni egy padra,meg lehet inni egy kávét. A fő cél tehát mindenképp a közösségépítés.
A vállalkozókat továbbra is támogatjuk különböző eseményekkel, ilyen lesz a legközelebbi Borest is vagy ilyen a már hagyománynak számító Üzleti reggeli is.
A legfontosabb, hogy piacot tudjunk egymásnak teremteni, hogy a pénz itt maradjon kerületen belül. Fontos, hogy a helyi vállalkozók a kerületből tudjanak munkavállalókat felvenni. Mi szeretnénk ennek a körforgásnak a motorja lenni.
Ennek érdekében az Ipartestületet úgy építettem fel, hogy van egy kis csapatom, akiket magam köré gyűjtöttem. Ők lelkesek, ambícióval teli fiatalok, akik ismerik a kor technikai vívmányait, a kommunikációs csatornákat. Nekik ez már a vérükben van. Ezt a kis csapatot próbálom irányítani és tanulni tőlük, illetve elfogadni, amit ők az egyetemen tanultak.
Most amúgy is zajlik egy generációváltás a vállalkozásokban, a rendszerváltáskor kezdő vállalkozók mára nyugdíjközeli életkorba léptek és át kell adni a stafétát a fiataloknak. Ebben is szeretnénk segíteni.
Képviselőként mik a tervei?
Nekem rendkívül fontos Rózsavölgy, nagyon sokat dolgozom érte. Azt gondolom a fejlődés szemmel is látható. Szeretném, ha 2024-ben is bizalmat szavaznának nekem, hogy a következő öt éves ciklusban is képviselhetném Rózsavölgy érdekeit az önkormányzatban. Ezért is dolgozom keményen.
Nagyon köszönöm az interjút! Sok sikert kívánok a célok eléréshez és gratulálok az eddigi eredményekhez.
