Rólunk

IPARTESTÜLET TÖRTÉNETE

Ipartestületünk jogelődjét, a Budafok és Környéke Általános Ipartestületet a helyi iparosok és kereskedők 1890. november 28.-án tartott közgyűlésén alapították meg. Első elnöknek Hornisch György építőmestert választották meg. Büszkén tekintünk vissza a kezdeti szorgalmas munka és összetartás eredményeire: 1891-ben önálló tanonciskola, 1893-ban a székesfehérvári püspök zászlószentelője, 1896-, 1907-, 1930-ban nagysikerű kiállítások. Kiváló mesteremberek tucatjai, akik közül kiemelkedtek a messze földön híres asztalos, bognár, kádár és építőmesterek. A kádárok remekművei közül nem egy ma is megtalálható a budafoki borpincékben. Az Ipartestület szervezésével, tagsága közreműködésével készült, és máig is eredeti rendeltetésüket szolgáló épületek: az Árpád utcai általános iskola (1911.), a budafoki városháza (1927.), a budafoki postapalota (1931.) és a budafoki evangélikus templom.

 

1938-ban épült teljesen önerőből az Ipartestület székháza, amely jelenleg is az otthonunk. A II. világháború alatt az Ipartestület munkája fokozatosan ellehetetlenült, majd utána a székház államosítása miatt tevékenysége megszűnt. Csak 1988-ban, a KIOSZ XXII. kerületi szervezete keretében kezdődött meg újra a kerületi iparosok és kereskedők szervezkedése, majd 1990-ben alakult meg az Ipartestület, mint önálló jogi személyiségű egyesület. Az újjáalakult Ipartestület első elnöke Sólyom István műszerész lett, majd őt követték: Pazicski Gábor építész (1989-90.), Bárány Károly elektroműszerész (1991-92.), Hável Benedek építőipari vállalkozó (1993-99.), Szabó András műanyag-feldolgozó, (1999-2009), majd őt követte Jurás László kereskedelmi vállalkozó, aki 2009-től látja el megtisztelő feladatát. A történelmi tapasztalat azt mutatta, hogy saját székház nélkül nem tud hatékonyan működni az Ipartestület, ezért az újjáalakulás után a vezetőség kezdeményezte a régi székház visszaadását a kerületi iparosoknak. Az épület a rendszerváltáskor az MSZMP használatában és kezelésében volt, majd a kerületi önkormányzat tulajdonába került. Hosszas előkészítő munka és tárgyalások után az önkormányzat az épületet az Ipartestületnek ítélte, így a határozat alapján 1993-ban Hajas Ervin polgármester és Hável Benedek elnök aláírhatták a székház tulajdonjogának átadásáról szóló megállapodást.

 

Még abban az évben megkezdődött az épület teljes felújítása. Ennek keretében megújították a fűtési rendszert, bevezették a gázt, 1995-re elkészült az új elektromos hálózat és csatornarendszer. Ugyanebben az évben új aljzatbeton és parketta készült el a 200 m2-es bálteremben. Megnyílt a Vállalkozók Klubja vendéglő. 1995-ben és 1996-ban az Ipartestület nagysikerű MINI-EXPO-t rendezett az elmaradt világkiállításra emlékezve. A rendezvények több országos napilap és a tévé által igen nagy nyilvánosságot kaptak. A töretlen fejlődés eredményeként a 90-es évek végére az Ipartestület 150 taggal, stabil költségvetéssel, és mintegy 40 millió forintos vagyonnal rendelkezett. A székházban ügyvéd, könyvelő, nyelviskola és vendéglő állt a tagság rendelkezésére ingyenes, vagy rendkívül kedvező szolgáltatásokkal, és ide került a Budapesti Iparkamara kerületi irodája is. 1999-ben elkészült az épület tetőhéjazatának teljes cseréje, és jelképesen lezárult fejlődésünk egy jelentős szakasza.

 

Az Ipartestület tisztségviselőinek, tagságának feladata a sikeres múlt méltó folytatása, az egyesület tekintélyének, vagyonának, hagyományainak megőrzése és gyarapítása az utódok számára.

HIVATALOS DOKUMENTUMOK

Alapszabály

Az Ipartestület 2015. május 28-i taggyűlésén elfogadott és hatályos Alapszabálya, mely összhangban van az új PTK-val és a civil törvénnyel. - letöltés


Szmsz

Szervezeti és Működési Szabályzat - Elnök - letöltés

Szervezeti és Működési Szabályzat - Felügyelő bizottság - letöltés


Belépési nyilatkozat

Belépési nyilatkozatot. - letöltés


Éves beszámolók

2014 szöveges beszámoló - letöltés

2015 szöveges beszámoló - letöltés


Éves mérlegek

2014 mérleg - letöltés

2015 mérleg - letöltés